Bittersweet Symphony

... iszonyatosan hiányoztok már most!! Egy kis emlékeztető a szexésnyújorkos nyári napokra. Dejóóóóóóóóó is volt ez a mozi :) igaz, Zsófi? ;)  Utolért volna a nosztalgia? Magam sem tudom. Egy biztos: most jól esik egyedül... És nagyjából ez az egyetlen zene, amit…

I still do believe. Cause I'm worth more.

Állandóan helyesen akarunk cselekedni. Bölcsen. Legjobb megoldásokat keresve és kitartóan, akár görcsösen ragaszkodva ezekhez. Itt van azonban a megjósolhatatlan: a jövő előre nem látható, biztos kimenet nincsen. És mint ilyennél, a véletlen tagot is számításba KELL venni. Azaz…

furcsa itthon lenni... karácsonyra hazajönni... itt vannak a szülők és ez nagyszerű, s egyben különleges is, hiszen olyan ritkán látom őket... keveset vagyok itt...itthon... ellenben hiányoznak, már most nagyon hiányoznak az emberek, akik között, akikkel élek... mindenki távol…

mára „(…) nem bosszúvágyból gyötörte oly méltatlanul Pietro Crespit, ahogy mindenki hitte, és nem keserűségének maró epéje változtatta lassú kínszenvedéssé Gérinaldo Márquez ezredes életét, ahogy mindenki hitte, hanem mindkét esetben a mértéktelen szerelem…

Kétség nem fér hozzá, milyen szerepet tudnék tökéletes hitelességgel eljátszani. (Ez a lúzerségről jutott eszembe.) Minden nehézség és mesterkéltség, túljátszás nélkül lennék képes a drámai női szereplő bőrébe bújni, akiben ezer meg ezer érzelem bújik meg és csak…

 A létnek – amelyről Kundera óta tudjuk, hogy elviselhetetlenül könnyű, és lám, valóban az – két alapvető, önmagáért való eleme van: tanulni és tanítani. Fontosságuk a szeretni és szeretve lenni-vel állítható párhuzamba. Ciklikusan változik, hogy éppen a…